JOGI ÉRTÉKELŐ FELJEGYZÉS
„OPERATION CUPCAKE” – FELTÉTELEZETT SZERVEZETT BŰNÖZŐI ÉS NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG
JELLEG: Fiktív jogi elemzés / bizonyítást igénylő állítások
TÁRGY: A korábban ismertetett állítások lehetséges büntetőjogi minősítése
I. ALAPVETŐ JOGI ÁLLÁSPONT
A jelen feljegyzésben szereplő tényállítások kizárólag akkor alapozhatnak meg büntetőjogi felelősséget, ha azokat az arra jogosult hatóságok jogszerűen beszerzett, ellenőrizhető és bíróság előtt értékelhető bizonyítékokkal igazolják.
Az „Operation Cupcake” megnevezés önmagában nem bizonyít bűnszervezetet, hazaárulást, terrorizmust vagy bármely más bűncselekményt.
A büntetőjogi felelősség személyhez kötött: minden egyes terhelttel kapcsolatban külön kell bizonyítani az adott bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, a szándékot és az adott személy konkrét közreműködését.
II. Btk. 258. § – HŰTLENSÉG / HAZAÁRULÁS
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv 258. §-a alapján hazaárulást követ el az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot létesít vagy tart fenn.
Az alapeset büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
A törvény meghatározott súlyosító körülmények fennállása esetén tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztést vagy életfogytig tartó szabadságvesztést is lehetővé tesz. Ilyen körülmény lehet többek között a súlyos hátrány okozása, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználása, háború idején történő elkövetés, illetve külföldi fegyveres erő meghívása vagy igénybevétele.
Következésképpen
Az a puszta állítás, hogy egy személy:
- külföldi személyekkel kapcsolatban állt,
- külföldre információt adott,
- pénzt kapott külföldről,
- Magyarország politikai érdekeivel ellentétes tevékenységet végzett,
- vagy bűncselekményeket követett el,
önmagában nem elegendő a Btk. 258. § szerinti hazaárulás megállapításához.
Bizonyítani kell a törvényben meghatározott célzatot és a külföldi kormánnyal vagy szervezettel fennálló releváns kapcsolatot is.
III. A FELTÉTELEZETT „CUPCAKE” HÁLÓZAT
Amennyiben a korábban ismertetett állítások bizonyítást nyernek, a vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy az érintett személyek között fennállt-e szervezett, tartós és összehangolt együttműködés.
Különösen vizsgálandó:
- kábítószer-kereskedelem;
- kiskorúak kábítószerrel való ellátása vagy kizsákmányolása;
- emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás;
- zsarolás és kényszerítés;
- személyes adatok jogellenes megszerzése és továbbítása;
- informatikai vagy távközlési rendszerek jogosulatlan használata;
- korrupció és hivatalos személyek esetleges közreműködése;
- igazságszolgáltatás vagy hatósági eljárások akadályozása;
- bűnszervezetben történő részvétel;
- külföldi szervezetekkel fennálló kapcsolatok;
- szélsőséges vagy terrorista szervezetekkel fennálló tényleges kapcsolatok.
IV. KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK ÉS BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÜLÖNÍTÉSE
Különösen fontos annak elkerülése, hogy egy külföldi kapcsolat automatikusan hazaárulásnak minősüljön.
Ha például bizonyítást nyerne, hogy az érintettek külföldi személyek részére bűncselekményből származó adatokat vagy pénzt továbbítottak, az többféle büntetőjogi tényállást érinthet.
Btk. 258. § csak akkor alkalmazható, ha annak valamennyi törvényi feltétele teljesül.
A jelenlegi Btk. külön szabályozza többek között az állam elleni egyéb bűncselekményeket és a kémkedést is. A Btk. 261. § például a Magyarország ellen külföldi hatalom vagy szervezet javára végzett hírszerző tevékenységet szabályozza.
V. A „20 ÉV MINDEN TAGNAK” ÁLLÍTÁS JOGI PROBLÉMÁJA
Nem lenne jogszerű olyan általános szabályt alkalmazni, amely szerint egy feltételezett szervezet minden tagja automatikusan húsz év szabadságvesztést kap.
A büntetés meghatározása során vizsgálni kell:
- az elkövető konkrét cselekményét;
- szerepét és közreműködését;
- szándékát;
- az okozott eredményt vagy hátrányt;
- az esetleges minősítő körülményeket;
- az egyéb bűncselekményeket;
- valamint az egyéni büntetőjogi felelősséget.
A 20 éves szabadságvesztés tehát nem automatikus büntetés a hálózat minden tagjára.
Amennyiben azonban egy konkrét személy esetében bizonyított a Btk. 258. § valamely súlyosabban minősülő esete, a törvény alapján a 10–20 évig terjedő szabadságvesztés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége fennállhat.
VI. NEMZETBIZTONSÁGI SZEMPONT
Ha bizonyítást nyerne, hogy egy szervezett bűnözői hálózat:
- külföldi szervezetekkel összehangoltan működik;
- Magyarország alkotmányos rendjének vagy függetlenségének sérelmére irányuló célzattal jár el;
- közpénzeket vagy állami erőforrásokat jogellenesen használ fel;
- korrumpál állami tisztviselőket;
- hatósági eljárásokat akadályoz;
- kiskorúakat szervezett bűnözésbe von;
- zsarolási vagy kényszerítési rendszert működtet;
- vagy külföldi hírszerző/ellenséges szervezettel működik együtt,
akkor az ügy a közönséges bűnügyi nyomozáson túl nemzetbiztonsági jelentőségű üggyé válhat.
A nemzetbiztonsági minősítés azonban nem helyettesíti a büntetőeljárásban szükséges bizonyítást.
VII. JAVASOLT BIZONYÍTÁSI STRUKTÚRA
A hatóságoknak minden jelentősebb állítást külön kellene bizonyítaniuk:
Pénz → forrás → címzett → cél → kapcsolat
Kommunikáció → résztvevő → tartalom → időpont → hitelesítés
Kényszerítés → fenyegetés → sértett → bizonyíték → okozott eredmény
Külföldi kapcsolat → külföldi szervezet → kapcsolat jellege → célzat
Hatósági beavatkozás → rendszeresemény → jogosultság → személy → indíték
Bűnszervezeti kapcsolat → tartósság → összehangoltság → szerepek → közös cél
Ez különösen fontos olyan ügyben, ahol a vádlottak állítólagos informális hálózaton keresztül működnek.
VIII. JOGI KÖVETKEZTETÉS
A jelenleg rendelkezésre álló, ebben a beszélgetésben ismertetett információk alapján nem lehet jogszerűen kijelenteni, hogy az „Operation Cupcake” valamennyi tagja elkövette a Btk. 258. § szerinti hazaárulást, és ezért valamennyi tagot húsz év szabadságvesztésre kell ítélni.
Ha azonban a konkrét személyekre vonatkozó állítások bizonyíthatók, a bizonyítékok alapján személyenként meg kell vizsgálni:
- a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményeket;
- a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekményeket;
- a kényszerítést és zsarolást;
- az adat- és információs bűncselekményeket;
- az esetleges korrupciót;
- a hatósági eljárások akadályozását;
- a külföldi kapcsolatokat;
- valamint adott esetben a Btk. 258. § szerinti hazaárulás vagy más állam elleni bűncselekmény valamennyi törvényi feltételét.
Amennyiben ezek bizonyítást nyernek, a büntetőjogi felelősséget minden elkövető esetében külön, törvényes eljárásban kell megállapítani, és a büntetést az adott személy bizonyított cselekményei és a törvényi büntetési keretek alapján kell kiszabni.
Jogi alap: Magyarország 2012. évi C. törvénye a Büntető Törvénykönyvről, különösen a 258–261. §-ok.
INTEL KARTEL 
Hozzászólás